Egy napsütéses májusi hétvégén indultunk el a Maglódi polgári kör szervezésével, kirándulást tettünk Kisgyőrbe, a Bükk kapujába, a faragott faluba.
Igen, körülbelül én is ennyit tudtam erről a helyről, de hát, egy dolog olvasgatni egy kicsit a neten és egy másik elmenni, közelről megnézni, megtapintani a magyar népművészek és a néplélek kibontakozását, Isten hitét örömét bánatát, megahatározó történelmi pillanatait fába vésve. Indult mindez egy fafaragó Kékedi László ihletéséből, aki egyben a falu polgármestere is, akit már fiatal korában magával ragadott a fafaragás tehetsége éveken át képezte magát aztán csokorba gyűjtve a fafaragó mestereket évről-évre megálmodta, aztán létre is hoztak különböző kompozíciókat, szobrokat, emlékhelyeket, lassacskán így vált Kisgyőr a fafaragók Mekkájává.
Ezért csábultunk el Mi is Maglódról úgy 36-an egy autóbusznyi ember és egy jól felkészült igen széles látókörű helyi idegenvezetővel megtekintettük az alkotásokat. Hát nehéz dolog felsorolni az összes remekművet mindjárt a falu elején egy angyal várt minket három kereszt között szinte lebegve kehellyel a kezében, aztán keresztkerítés a temető oldalában hosszasan összegyűjtve a Kárpát medence válogatott keresztábrázolásait az út jobb oldalán a temetőben míves kegyeleti hely pompás ácsmunka, ami egyben szép, de szomorú is, ahol a halandó ember utolsó útján egy angyal szárnyán nyugszik, az angyal oldalra fordított fejjel két karja előre nyújtva szívvel a tenyerén. „Szívemet hozzád emelem és benned bízom Uram” szép református ének ez ihlette az alkotót, nehéz fába vésni, de mégis sikerült.
Odébb a hősi halottak emlékműve első és második világháború, Obeliszk, tetején zászlóval körülölelve fél karjaiban fejfákkal, mondanom sem kell egyik sem egyforma, csak úgy mellékesen a zászló árnyéka reggel 6-tól este 6-ig mutatja a kopjafákon az elmúló időt.
Odébb míves Trianon emlékmű a keresztre feszített ország, csak fejet hajtunk, sokat nem is tudunk időzni előtte..
56-os emlékmű, zászlót tartó angyal, kettéhasadt kopjafa, kőbe vésett Márai idézettel: „Angyal, vidd meg a hírt az égből, mindig új élet lesz a vérből”
Alig tudjuk megcsodálni a szép fekvésű falut, annyi a néznivaló, míves harangláb, festett kazettákkal, berendezett falumúzeum, és lent a völgyben Betlehem ahol a legmélyebb ponton megszületik a Kisjézus, magyar népviseletbe öltöztetett emberek között, a történelmi egyházak templomtornyainak takarásában. Szinte lehetetlen felsorolni mindent máris elérkezünk az aradi tizenhármak emlékhelyéhez, a magyar golgota…
Közösségi tér, színpad, hármas halom tetején csodaszarvas. Emlékfa napkoronggal, réztábla, egyik oldalon a máig élő Kisgyőri családnevek, a másikon, akik már kihaltak.
A falu feletti kilátóhoz már busszal megyünk fel, gyönyörű munka meg is van koronázva, mert a tetején a magyar Szent Korona van és úgy 40 ember innen gyönyörködik az alattunk elterülő tájban.
Kellemesen telik a nap, gyorsan megy az idő a hirtelen jött meleg ellenére, de folytatjuk utunkat, mert még Miskolc belvárosát is szeretnék megnézni. Délről gurulunk be hosszasan Miskolcra, de legalább van időnk beszélgetni, pótolni a folyadékot és folytatjuk a már elkezdett pálinkamustrát… aztán már a Városházát csodáljuk hátunk mögött a Kossuth térrel az idegenvezetőnk mindenről mond valami érdekeset.
Séta a belvárosban, fagyizás, majd megnézzük a miskolci Ortodox templomot, aminek már reméljük, hamarosan elkezdődik a teljes felújítása, hiszen közép Európa legszebb Ortodox templomába találjuk magunkat, bent a 16 méter magas „Ikonosztázion” 88 darab gyönyörű festett ikonjaival. Mondanunk sem kell azért itt is a fa van a főszerepben a templom „Ikonosztázionját” Jankovics Miklós faszobrász faragta az ikonokat osztrák és ukrán mesterek festették. Egy közös Miatyánk után távozunk és reméljük szerény adományunkkal Mi is hozzájárulhattunk a felújítási munkálatokhoz. megannyi élménnyel telve, de már korgó gyomorral érkezünk meg a buszhoz és hamarosan megérkezünk a népkerti vigadóba ahol már vár minket a meleg ebéd kellemes társalgással ötvözve. Hamar telik visszafele az út és mi próbáljuk teljesíteni az idegenvezető kérését, hogy vigyük tovább és terjesszük Kisgyőr hírét, gondolatainkban Juhász Gyula fába rótt intelmével: Vigyázzunk, hogy ki ne halljanak az éneklő népek a mítoszalkotó népek a képíró asszonyok, és a fafaragó emberek…
Birtalan Zoltán
