Pünkösdi hagyomány Lövétén

„Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe és az Egyház születésnapja. A Szentlélek lelkünk édesanyja, mert az ő segítségével tisztulhatunk meg a bűnöktől és leszünk az isteni élet részesei. Mert mi az édesanya feladata? Életadás, táplálás, erősítés. A Szentlélek életet ad: már a keresztségben részesít az isteni életbe, de ha utána elbukunk, akkor újra és újra életet lehel belénk a szentgyónás által. Táplálja lelkünket az általa sugalmazott szent könyv, a Szentírás által. Megerősít bennünket a bérmálás szentségében. Az édesanya egyik fontos feladata, hogy megismertesse gyermekét az édesapjával. Hiszen minden gyermek először csak az édesanyját ismeri, mert vele van szoros kapcsolatban. A Szentlélek megismertet bennünket a Mennyei Atyával. Általa mondhatjuk ki az Istennek azt, hogy mi Atyánk – én Atyám. A jó édesanya megismerteti gyermekét testvéreivel. Így a Szentlélek is megismertet bennünket elsősorban idősebb testvérünkkel Jézus Krisztussal és a többi testvérünkkel is: a megkereszteltekkel, az Egyház tagjaival. A Szentlélek indította el az Egyházat, a Szentlélek az, aki a mi nagy családunkat, az Egyházat összetartja és ebben a nagy családban mindannyiunknak megszabja feladatát.

Immár 456 éve minden igaz magyar szíve Csíksomlyóra húz. Itt találja meg küzdelmes, vergődő életének vigaszát, reményét és támaszát. Úgy jön ide, mint a bajba jutott, aggódó, félő gyermek az édesanyjához. Ide hozza könnyeit, gyászát, bánatát s kevéske örömét, és reménykedve kéri anyai oltalmát küzdelmes életéhez. Ide hozzák a férfiak küzdelmekben megkopott lelküket, meggyengült hitüket. Az édesanyák kevés örömüket és sok bánatukat, tengernyi könnyüket s aggodalmakban összezsugorodott szívüket. Ide vonszolják az öregek elfogyó erejüket, homályosodó szemeiket, elfáradt szívük reménykedő dobbanásait. Ide hozzák az ifjak és leányok szép bizakodásukat, s támaszt kérnek égi Anyjuktól jövőjükhöz és keresztény jövőjük beteljesedéséhez.

Pünkösdszombaton pünkösdre készülve Lövétéről is a testvértelepüléseink vendégeivel együtt, gyalogosan és autóbusszal zarándokútra indulunk, hogy köszöntsük a Csíksomlyói Szűzanyát. Jön a magyarság is mindenünnen a csíksomlyói Szűzanyához. A zarándoklás egyidős az emberiséggel. „Boldog ember, akinek te vagy erőssége és zarándokútra indítja szíve.” (Zsolt 84 [83],6) Csíksomlyóra az 1345. évi székely győzelem emlékére naponta is sokan elzarándokoltak fogadalomból, majd VIII. Ince pápa 1484-ben a pálosoknak pünkösd szombat és vasárnapra adott teljes búcsúja a Salvator kápolnához vonzotta a híveket, és az 1567. május 17-én, pünkösd szombatján a Tolvajos-tetőn kivívott győzelem fénye terült Csíksomlyóra és megkapta különös történelmi patináját. Azóta a legnagyobb odaadással, a Szentlélek vezetésével zarándokolunk Csíksomlyóra katolikusok és katolikus gyökerű keresztények pünkösd szombatján, mert ez is szent örökségünk. Ugyanitt keresztény hitünk megvallása mellett tanúságot teszünk a magyar nemzet egységéről. Itt a Szentlélek felszítja bennünk az istenszeretetet, feltárja előttünk Isten belső, isteni életét. Ugyanakkor megnyit, közlékennyé tesz az emberek felé és arra képesít, hogy mi is beszéljünk az Isten csodás tetteiről, valamint irántunk való szeretetéről. Átalakít minket, mint az apostolokat és képessé tesz az Isten által reánk bízott feladatok teljesítésére. A Salvator-hegyen 1876-ban a gyergyóalfalvi hívek állította emlékkereszt szövegével kérjük: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben,” hogy rajtunk is beteljesedjen a Szűzanya oltalma alatt az idei pünkösdi búcsú mottója: „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” Az idei búcsú jelmondatát Assisi Szent Ferenc egyik imájából választották a 800 éves ferences rend alkalmából.

Az idei pünkösdkor gondolkozzunk el azon, hogy mennyire engedjük működni bennünk a Szentlelket, aki lelkünk édesanyja. Engedjük-e, hogy tápláljon, erősítsen, és az Egyház nagy családjának életképes, hasznos tagjaivá tegyen. Ha úgy találnánk, hogy nem adtunk elég teret neki, nem kell feladni: Istennél mindig van újrakezdés, Isten mindig hajlandó elfelejteni azt, ami volt. Kérjük a Szentlelket magunkra, családunkra, közösségeinkre és magyar népünkre.

László István lövétei plébános

Kategória: Hit, Remény | Pünkösdi hagyomány Lövétén bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kisgyőr a fafaragók zarándokhelye.

Egy napsütéses májusi hétvégén indultunk el a Maglódi polgári kör szervezésével, kirándulást tettünk Kisgyőrbe, a Bükk kapujába, a faragott faluba.

Igen, körülbelül én is ennyit tudtam erről a helyről, de hát, egy dolog olvasgatni egy kicsit a neten és egy másik elmenni, közelről megnézni, megtapintani a magyar népművészek és a néplélek kibontakozását, Isten hitét örömét bánatát, megahatározó történelmi pillanatait fába vésve. Indult mindez egy fafaragó Kékedi László ihletéséből, aki egyben a falu polgármestere is, akit már fiatal korában magával ragadott a fafaragás tehetsége éveken át képezte magát aztán csokorba gyűjtve a fafaragó mestereket évről-évre megálmodta, aztán létre is hoztak különböző kompozíciókat, szobrokat, emlékhelyeket, lassacskán így vált Kisgyőr a fafaragók Mekkájává.

Ezért csábultunk el Mi is Maglódról úgy 36-an egy autóbusznyi ember és egy jól felkészült igen széles látókörű helyi idegenvezetővel megtekintettük az alkotásokat. Hát nehéz dolog felsorolni az összes remekművet mindjárt a falu elején egy angyal várt minket három kereszt között szinte lebegve kehellyel a kezében, aztán keresztkerítés a temető oldalában hosszasan összegyűjtve a Kárpát medence válogatott keresztábrázolásait az út jobb oldalán a temetőben míves kegyeleti hely pompás ácsmunka, ami egyben szép, de szomorú is, ahol a halandó ember utolsó útján egy angyal szárnyán nyugszik, az angyal oldalra fordított fejjel két karja előre nyújtva szívvel a tenyerén. „Szívemet hozzád emelem és benned bízom Uram” szép református ének ez ihlette az alkotót, nehéz fába vésni, de mégis sikerült.

Odébb a hősi halottak emlékműve első és második világháború, Obeliszk, tetején zászlóval körülölelve fél karjaiban fejfákkal, mondanom sem kell egyik sem egyforma, csak úgy mellékesen a zászló árnyéka reggel 6-tól este 6-ig mutatja a kopjafákon az elmúló időt.

Odébb míves Trianon emlékmű a keresztre feszített ország, csak fejet hajtunk, sokat nem is tudunk időzni előtte..

56-os emlékmű, zászlót tartó angyal, kettéhasadt kopjafa, kőbe vésett Márai idézettel: „Angyal, vidd meg a hírt az égből, mindig új élet lesz a vérből”

Alig tudjuk megcsodálni a szép fekvésű falut, annyi a néznivaló, míves harangláb, festett kazettákkal, berendezett falumúzeum, és lent a völgyben Betlehem ahol a legmélyebb ponton megszületik a Kisjézus, magyar népviseletbe öltöztetett emberek között, a történelmi egyházak templomtornyainak takarásában. Szinte lehetetlen felsorolni mindent máris elérkezünk az aradi tizenhármak emlékhelyéhez, a magyar golgota…

Közösségi tér, színpad, hármas halom tetején csodaszarvas. Emlékfa napkoronggal, réztábla, egyik oldalon a máig élő Kisgyőri családnevek, a másikon, akik már kihaltak.

A falu feletti kilátóhoz már busszal megyünk fel, gyönyörű munka meg is van koronázva, mert a tetején a magyar Szent Korona van és úgy 40 ember innen gyönyörködik az alattunk elterülő tájban.

Kellemesen telik a nap, gyorsan megy az idő a hirtelen jött meleg ellenére, de folytatjuk utunkat, mert még Miskolc belvárosát is szeretnék megnézni. Délről gurulunk be hosszasan Miskolcra, de legalább van időnk beszélgetni, pótolni a folyadékot és folytatjuk a már elkezdett pálinkamustrát… aztán már a Városházát csodáljuk hátunk mögött a Kossuth térrel az idegenvezetőnk mindenről mond valami érdekeset.

Séta a belvárosban, fagyizás, majd megnézzük a miskolci Ortodox templomot, aminek már reméljük, hamarosan elkezdődik a teljes felújítása, hiszen közép Európa legszebb Ortodox templomába találjuk magunkat, bent a 16 méter magas „Ikonosztázion” 88 darab gyönyörű festett ikonjaival. Mondanunk sem kell azért itt is a fa van a főszerepben a templom „Ikonosztázionját” Jankovics Miklós faszobrász faragta az ikonokat osztrák és ukrán mesterek festették. Egy közös Miatyánk után távozunk és reméljük szerény adományunkkal Mi is hozzájárulhattunk a felújítási munkálatokhoz. megannyi élménnyel telve, de már korgó gyomorral érkezünk meg a buszhoz és hamarosan megérkezünk a népkerti vigadóba ahol már vár minket a meleg ebéd kellemes társalgással ötvözve. Hamar telik visszafele az út és mi próbáljuk teljesíteni az idegenvezető kérését, hogy vigyük tovább és terjesszük Kisgyőr hírét, gondolatainkban Juhász Gyula fába rótt intelmével: Vigyázzunk, hogy ki ne halljanak az éneklő népek a mítoszalkotó népek a képíró asszonyok, és a fafaragó emberek…

Birtalan Zoltán

Kategória: Helyünk, Hírünk | Kisgyőr a fafaragók zarándokhelye. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

KÉTSOROS

Ajtó, ablak, tavasz, nyár, mező, felhő, eső, rét

Leszakadt az ajtó, ablak bedeszkázva, régi kulipinyó a tavaszát várja. Megújulni vágyik, bőséget a nyárra, embereket kíván, ő a verandára. Patakra menőket a mosóteknővel, mezőről jövőket kaszafenőkővel. No meg persze felhőt, mely az esőt hozza, így a réti világ, soha nem porozna.

Kategória: Hit, Remény | KÉTSOROS bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Maglódi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

A Maglódi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – KEF – március 29-re hirdette meg szokásos tavaszi túráját.
Eltérve az eddigi helyszínektől, idén Budapest utolsó megmaradt mocsaras területére terveztük idei kirándulásunkat.
Cél a Merzse mocsár volt, mely a résztvevők nagy részének eddig még ismeretlen terület volt.
A túrát 10 km-re terveztük, mely távot sikerült is teljesíteni.
Kissé borongós reggelen Rákoskert állomás parkolójában gyűlt össze a lelkes túrázó csapat.
Gyönyörű változatos és sok helyen vadregényes útvonalon 4 óra alatt teljesítettük a távot.
Örömünkre szolgált hogy minden korosztály képviseltette magát az egészen fiatal kisiskolástól a nagyszülőkig.
A túrát Mayerné Lénárd Aranka a KEF szakmai vezetője és Remport Csaba KEF elnök vezette.

Kategória: Hely-Történet | A Maglódi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva